Rátz András

Munkavédelmi tanácsadó
Munka biztonságSzövegdoboz:   Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. [Mvt 87.§ 1/A.]   A baleseti esemény minősítését gyakran befolyásolja, hogy a munkabaleset és az üzemi baleset fogalma keveredik. Munkabaleset fogalomköre   Az Mvt. szelleméből adódóan A HASONLÓ BALESET(EK) MEGELŐZÉSE A FŐ CÉL.   Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. [Mvt. 87.§ 3.] A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.   Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.   Üzemi baleset fogalomköre   A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) elsődlegesen az egészségbiztosítási, szolidaritási szempontokat helyezve előtérbe minősíti a baleseteket. Az Ebtv. a baleseteket a baleseti ellátás szempontjából osztályozza.   Üzemi az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosított közcélú munka végzése, vagy egyes társadalom-biztosítási eljárások igénybe-vétele során éri. [Ebtv. 52.§ (1)] Nem üzemi baleset az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás, vagy a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. [Ebtv. 53.§ (1)] Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult. [Ebtv. 53.§ (2)]      Munka és egyben üzemi baleset Munkavégzés közben, munkával összefüggő közlekedés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, munkavállaló szállítása lakásról munkahelyre, munkahelyről lakásra (szállásra) a munkáltató saját vagy bérelt járművével, kiküldetés, kirendelés közben, munkáltató által szervezett társadalmi munka során, kötelező munkahelyi képzés, továbbképzés, munkahelyi sportrendezvény szervezője, rendezője.    Munkabalesetnek számít annak a munkavállalónak a balesete, akit a munkáltató illetékes vezetője, irányítója, felelős vezetője a munkahelyi kispályás labdarúgó bajnokság játékvezetői teendőivel megbízott és e tevékenység közben balesetet szenved. Annak a „játékvezetőnek” aki valamelyik csapat tagjaként részt vesz a játékban és közben balesetet szenved, e balesete nem tartozik a munkabalesetek körébe.   Munkabaleset de nem üzemi baleset Ittas állapotban történő munkavégzés, engedély nélküli munkavégzés, jogosulatlan járművezetés, -gépkezelés, munkahelyi rendbontás pl. verekedés. Súlyos az a munkabaleset, amely a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. A súlyos munkabaleset vizsgálatában (munka-biztonsági szaktevékenység) résztvevők köre a törvényi szabályozás alapján kötött, azaz a vizsgálatban részt kell venni: közép- vagy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű munkabiztonsági szakembernek, ha a munkáltatónál munkavédelmi érdekképviselet működik a munkavédelmi képviselőnek CÉLSZERŰ részt venni, Valamint a munkáltató vezetője által erre kijelölt INTÉZKEDÉSI JOGGAL FELRUHÁ-ZOTT munkavállalójának.   A kivizsgálás folyamata A BALESETI ESEMÉNY MINŐSÍTÉSE A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL HELYSZÍNI ADATGYŰJTÉS A TANÚ MEGHALLGATÁSOK EGYÉB ADATOK GYŰJTÉSE A MEGLÉVŐ INFORMÁCIÓK ÖSSZEGZÉSE, AZ ESETLEGES EL- LENTMONDÁSOK FELOLDÁSA A MUNKABALESET OKAINAK MEGHATÁROZÁSA AZ OKLÁNCOLAT MEGHATÁROZÁSA A HASONLÓ MUNKABALESET MEGELŐZÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZ-       KEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA A FELELŐSSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA A MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV KITÖLTÉSE A MUNKABALESET VIZSGÁLATI ANYAGÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA A MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV MEGKÜLDÉSE. (ld. Mvt. 64. §)

Súlyos munkabaleset vizsgálata

BalesetMunka balesetBaleset vizsgálat