Alkalmassággi vizsgálatok

Rátz András

Munkavédelmi tanácsadó

A munkáltató egyik alapvető feladata, hogy a népjóléti miniszter 33/1996. (VI. 24.) NM rendelete szerinti munkaköri alkalmassági vizsgálatot elvégeztesse.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

A népjóléti miniszteri rendelet az időszakos, illetve rendkívüli orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos tényezőket is szabályozza. Az orvosi vizsgálatok foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatásnak minősülnek, ezért azok ellátására csak a Foglalkoztatás-egészségügyi Szolgálat jogosult.

A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat a fentiek alapján lehet:

· előzetes,

· időszakos és

· soron kívüli.

A rendeletben meghatározott vizsgálatok körébe tartozik még a

· záró vizsgálat, valamint

· a pályaalkalmassági vizsgálat.

Lényeges követelmény, hogy munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörre irányuljon.

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

· a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;

· a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt (pl. egy raktáros munkavállalót emelővillás targonca kezelésével is meg kívánnak bízni, vagy ha a munkavállalót az épület asztalos műhelyéből építés kivitelezés területére, a nyílászárók beépítésére irányítanak át);

Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

· a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,

· az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente,

· fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal,

· a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,

· a pszichoszociális kóroki [olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek] tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente,

Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján:

· A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei.

· Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel.

· Hajléktalan munkavállalók.

· Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben.

· Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben.

· Korkedvezményre jogosító munkakörben évente pl. mozdonyvezető foglalkozatott,

· Külföldi munkavégzés esetén legfeljebb évente,

· A biológiai tényezők hatásának [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szerint biológiai tényezők: a mikroorganizmusok – beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat –, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak,] kitett munkavállalónál évente.

Biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján:

· Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák.

· Mezőgazdasági munkák.

· Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás).

· Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket.

· A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák.

· A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.

· A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.

A szükséges vizsgálatok gyakoriságát a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció [a munkahelyen jelenlévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata] figyelembevételével határozza meg.

Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálat

Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni…

· ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve gyakorlására;

· heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;

· ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;

· ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet

· a foglalkozás-egészségügyi orvos;

· a munkáltató;

· a munkavállaló.

Záróvizsgálat

Zárvizsgálatot kell végezni.

· a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;

· idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl, zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis, stb,] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor;

· külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

Orvosi alkalmassági vizsgálatok